Bodrogi Gyula kirajzolódik a nyolcvanas-kilencvenes évek világa, mint tíz politológiai könyvből. És persze nem feledkezem el a Pompom meséi és A nagy-ho-horgász zseniális rajzolójáról, Sajdik Feriről, aki most 92 évesen is a karikaturisták fejedelme állást tölti be a madaraival és lovaival. s fiatal. Hála Barnusnak, e számmal majdnem utolértem a Süsü, a sárkány sikerét. Még egy kis Ludas-anekdota a végére, melynek szintén Árkus Jóska a főszereplője. A nyolcvanas évek elején még mindig állami szinten jelentették be az áremelkedéseket, év elején és nyár Miért szeretem a Ludast? S zerelmes voltam Jucikába. Pusztai Pál (csúfnéven Pálpusztai) a hatvanas években megalkotta a vagány kis nőcit, Jucikát, s attól kezdve mindenki minden héten a Jucika karikatúrasorozatnál nyitotta ki a Ludast. (Mint a Népszabadságot a sportrovatnál.) Jucika finoman volt erotikus, a nyolcvanas évektől Krenner Pista barátom szállította a bögyös, hosszú combú macákat. Ma is ő a női bögy fejedelme. Árkus Jóska, a Ludas főszerkesztője mesélte nekem, hogy a hetvenes években már lehetett meztelen nőket rajzolni a lapba, de a mellbimbó tilos volt. Egy PB (ifjabbaknak: Politikai Bizottság)-határozat engedte csak meg a mellbimbó használatát. A Ludas további zseniális rajzolóit is szerettem: Várnai Györgyöt, aki meghonosította Magyarországon a fekete humort. Korábban akasztott emberről és koporsóról szó sem lehetett. A szocializmusban nem illett meghalni. Hihi szálkás rajzai is feledhetetlenek, valamint Brenner és Leho szenzációs politikai remekei. Rajzaikból jobban Egy nagy kalapos vadász-szakács vallomása A legszorosabb kapcsolat azonban a Ludas humoristáihoz, íróihoz kötött. Peterdi Pali, aki csak fehér garbót viselt (ő találta ki a kocogás népszerűsítésére: a láb mindig kéznél van), számtalan tréfát írt nekem, például a Szeszélyes évszakokba, ahol a híres Tücsök és bogár rovatát is előadta. Amikor a Vidám Színpad igazgatója voltam, előfordult, hogy Majláth Mikes írta a jelenetek felét. A világcsúcsot azonban Trunkó Barnának (nekem csak Barnus) köszönhetem. A tévékabaréban adtam elő az Óvszeres című tréfáját egy szégyenlős kisemberről, aki titkon akar kotont venni, de pórul jár. Nem akarok felvágni, de ez az örökzöld jelenet már-már Salamon Béla bácsi szintjére emelkedett. Az Óvszerest azóta is állandóan adja a királyi tévé (náluk van a jog), s most is röhög rajta öreg végén. Ekkor a következő címlappal jelent meg a Ludas: egy kirakatrendező a kirakatban húzza át a régi árakat, s írja feléjük az emeltet. S az „Éljen augusztus 20!” táblát is átírja, „Éljen augusztus 26,50!”-re. Árkust, hogy „politikailag fejlődjön”, elküldték egy négy hónapos pártiskolába. Már nagyon vártam, hogy feltámadjon a Ludas. A fiatal Ludas Matyi időközben felnőtt, Ludas Mátyás lett belőle, de ugyanolyan humoros, vicces, szatirikus lesz, mint az őse. És ne feledjék: jön az Óvszeres! Én mindenesetre megrendelem a Ludast, nehogy elkapkodják előlem. 3.
A Boldog Vármegye havilapja Tartalom Bodrogi Gyula: Miért szeretem a Ludast? Majláth Mikes László: Nyáron nyaralunk ÓBudaPest 3. 6–7. 8–9. Nagy Bandó András: Éljen a piacgazdaság I. évfolyam, 1. szám ⁄ 2023 18–19. Aranyköpések Halász Géza: Csataképek Mémészet Kalmár Tibor: Vicckúra Sztorik a pesti éjszakából 12–14. 22–23. Vicckúra 15. Parti Nagy Lajos: Parti mesék 24–26. 27. Walter Béla: Minikrimik 28–29. 4. Walter Béla: Most érkezett 29. Kacag a világ 16–17. Majláth Mikes: A 2 Mátyás 34. Kukorelly Endre: Bugyi 42–43. Varga Ferenc József Várfalvy Emőke: – Ürmös Zsolt: Panaszlevél 44. Falvédő 36–37. Vicckúra 45. 20–21. Palánkai Mariann: Varga Ferenc József: Fotelkommentelők, figyelem! 10–11. Kordonon innen és túl 32–33. 30–31. Kiadó: Kocsis Kiadó Zrt. • Felelős kiadó: Kocsis András Sándor vezérigazgató • A kiadó és a szerkesztőség címe: 1062 Budapest, Bajza u. 24. Ludas Mátyás/Kocsis Kiadó Tel.: +36-30-124-8815 • Főszerkesztő: Lukács Tamás • Szerkesztő: Zsámboki Péter • Szerkesztőségi titkár: Szabó V. László • Művészeti vezető: Pápai Gábor • Lapterv: Benedek Imre • Korrektor: Fogarasy Judit • E-mail: ludasmatyas@kocsiskiado.hu • Vevőszolgálat: E-mail: vevoszolgalat@kocsiskiado.hu Előfizetés belföldre: www.kocsiskiado.hu/ludas-matyas valamint a postahivatalok • Előfizetés külföldre: Color Interpress Kft. Tel.: +36-1-243-9232 E-mail: info@colorinterpress.hu • A digitális lapszámok megvásárolhatók és előfizethetők: www.digitalstand.hu, www.laptapir.hu • Hirdetés: LifeTime Media Sales House, 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 75/A Tel.: +36-1-316-4556 E-mail: ertekesites@lam.hu • Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas u. 8. • Felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató Tel.: +36-27-518-990 • ISSN 9772939873802-23001 • Minden jog fenntartva. • Facebook: www.facebook.com/LudasMatyasHavilap Képalá kupa 38. Vicckúra 39. Pelle János: Mátyás a ludas? 46–47. Várfalvy Emőke: Láthatatlan humor 48–49. Kalmár Tibor: Fecske László: Két édesen hülye és hülyén bölcs alak 40. Ókori hírek öt percben 50–51. Trunkó Barnabás: Papp Riki: Hacsek és Sajó 41. De hol van a Kohn? Vicckúra 52–54. 55–57. Keresztrejtvény 58. 5.
A Boldog Vármegye havilapja Tartalom Bodrogi Gyula: Miért szeretem a Ludast? Majláth Mikes László: Nyáron nyaralunk ÓBudaPest 3. 6–7. 8–9. Nagy Bandó András: Éljen a piacgazdaság I. évfolyam, 1. szám ⁄ 2023 18–19. Aranyköpések Halász Géza: Csataképek Mémészet Kalmár Tibor: Vicckúra Sztorik a pesti éjszakából 12–14. 22–23. Vicckúra 15. Parti Nagy Lajos: Parti mesék 24–26. 27. Walter Béla: Minikrimik 28–29. 4. Walter Béla: Most érkezett 29. Kacag a világ 16–17. Majláth Mikes: A 2 Mátyás 34. Kukorelly Endre: Bugyi 42–43. Varga Ferenc József Várfalvy Emőke: – Ürmös Zsolt: Panaszlevél 44. Falvédő 36–37. Vicckúra 45. 20–21. Palánkai Mariann: Varga Ferenc József: Fotelkommentelők, figyelem! 10–11. Kordonon innen és túl 32–33. 30–31. Kiadó: Kocsis Kiadó Zrt. • Felelős kiadó: Kocsis András Sándor vezérigazgató • A kiadó és a szerkesztőség címe: 1062 Budapest, Bajza u. 24. Ludas Mátyás/Kocsis Kiadó Tel.: +36-30-124-8815 • Főszerkesztő: Lukács Tamás • Szerkesztő: Zsámboki Péter • Szerkesztőségi titkár: Szabó V. László • Művészeti vezető: Pápai Gábor • Lapterv: Benedek Imre • Korrektor: Fogarasy Judit • E-mail: ludasmatyas@kocsiskiado.hu • Vevőszolgálat: E-mail: vevoszolgalat@kocsiskiado.hu Előfizetés belföldre: www.kocsiskiado.hu/ludas-matyas valamint a postahivatalok • Előfizetés külföldre: Color Interpress Kft. Tel.: +36-1-243-9232 E-mail: info@colorinterpress.hu • A digitális lapszámok megvásárolhatók és előfizethetők: www.digitalstand.hu, www.laptapir.hu • Hirdetés: LifeTime Media Sales House, 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 75/A Tel.: +36-1-316-4556 E-mail: ertekesites@lam.hu • Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas u. 8. • Felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató Tel.: +36-27-518-990 • ISSN 9772939873802-23001 • Minden jog fenntartva. • Facebook: www.facebook.com/LudasMatyasHavilap Képalá kupa 38. Vicckúra 39. Pelle János: Mátyás a ludas? 46–47. Várfalvy Emőke: Láthatatlan humor 48–49. Kalmár Tibor: Fecske László: Két édesen hülye és hülyén bölcs alak 40. Ókori hírek öt percben 50–51. Trunkó Barnabás: Papp Riki: Hacsek és Sajó 41. De hol van a Kohn? Vicckúra 52–54. 55–57. Keresztrejtvény 58. 5.
Szorongásoldó Különben aranyos gyerekek, Gézuka négy-, Katika hatéves. Gézuka már jár-kel, beszél (sokat), kiscsoportos az oviban. Katika nagycsoportos, piszkosul tud káromkodni. Hogy kitől tanulta, a szentségit neki! Ebéd után lementünk a Majláth Mikes László labdázni. Labdáztunk, halacskáztunk, homokvárat építettünk, homoksütit sütöttünk. Színtiszta homokos lettem. Ekkor Ica felküldött a szobánkba, hogy hozzam le neki a fésűjét meg a kézitükrét. Felmentem érte. Aztán a körömolló kellett neki. Felmentem, lehoztam. Nyáron nyaralunk Egy menedzser naplójából E 6. gy menedzser élete – halál. Már januárban kell szervezkedni, átütemezni, sumákolni, hogy az ember kibrusztoljon magának egy heti nyaralást a Balatonnál, családdal súlyosbítva. Nekem tavaly és tavalyelőtt nem, idén végre sikerült. Egy hét semmittevés! Alig fértünk be a kombiba. Két gyerekbicikli, egy elektromos roller és egy sup. Potom két óra alatt leértünk Balatonharácsra, mert a gyerekeknek kétszer kellett pisilniük útközben. A szálloda négycsillagos volt, az ötcsillagosba menjenek a piárosok meg a személyzetisek. Bepakoltunk a szobánkba, az ablakon kilógott a sup, mert már otthon felfújtam kőkeményre, hogy ne kelljen bajlódni vele a vízparton. Persze hurcolkodás közben a gyerekeknek kétszer kellett pisilniük. Mire végeztünk, mehettünk ebédelni, mert all inclusive voltunk. Az ebéd ízlett, csak a gyerekeknek kellett közben kétszer pisilniük. partra. Vittünk gumilabdát, gumipapucsot, gumibugyit, úszógumit, felfújható gumilabdát, gumimatracot, gumikacsát, rágógumit. A gumióvszert nem hoztuk le. Ica, a nejem jól néz ki, ritkán látom, mire hazamegyek hullafáradtan, ő már alszik, mint a bunda. De most majd mindent bepótolunk. Ica bekente magát naptejjel, és kifeküdt a nyugágyba napozni. Én is leültem a plédre, már majdnem elszundikáltam, amikor a gyerekek rám törtek, hogy menjünk a vízbe Akkor azt mondta, hogy elfelejtette a körömlakkját. Felmentem. De az aceton is kéne. Felmentem. Teljesen kifáradtam, majdnem leragadtak a pilláim. Ekkor a gyerekek bújócskázni akartak. Amikor már ötször megtaláltak, elbújtam egy pinceborozóban. Ott volt a sarkon. Megittam két sört és két unicumot. A gyerekek egész délután kerestek, de nem találtak. Sírtak. Ica olyan ideges lett, hogy ráhúzott Gézuka és Katika fenekére. Gyereket elvből nem verünk, de vannak kivételek. Mint ez. Vacsorára előkerültem, már farkaséhes voltam a sörtől, és nekiestem a terülj-terülj svédasztalkának. Közben kétszer kellett megpisiltetni a gyerekeket. Az altatás simán ment, csak kétszer kellett felolvasni a János vitézt. Icával kisétáltunk a mólóra. A móló végén, a köveken ült egy csinos nő. Megkérdeztem tőle, hány fokos a víz. A nő sértődötten azt mondta, hogy kurvának már nézték, de hőmérőnek még soha. Otthagytam merengeni. A hold tükröződött a fodrozó vízen. Mire gondolsz, kérdezte Ica. Amire te, mondtam. Pfúj, disznó! Másnap reggeli után a gyerkőcök megint bújócskázni akartak. Kinéztem magamnak egy nagy, odvas fát, bebújtam a lyukba, itt senki sem talál meg ebédig. Volt már ott egy mókus. Illendőn bemutatkozott: doktor Hóvirág Ede vagyok. Honnan vette ezt a hülye nevet, kérdeztem (mert a mókusokkal magázódni szoktam). Apámtól, mondta. Úgy hívták Ibolya Lajos. És miből doktorált, érdeklődtem kedvesen. A földimogyoró és az ékszíj pszichológiai kapcsolata. Van ilyen? Nincs. Rövid lehetett a diplomamunkája. Ó, feltupíroztam hatvan oldalra. Most már aludjunk, mondtam, s e szavakat tett követte. Durmoltunk ebédig. Ő mogyorót evett, én csülkös pacalt. Imádom. Délután fokoztam az iramot. Négy sört ittam és négy unicomot. Este Ica a szálloda előtti zászlórúdon talált meg. Felmásztam rá, de nem emlékeztem semmire. Ott lengedeztem az uniós és a székely zászló között. Jó szelünk volt. Másnap másnaposan kimentem supozni. Csak nyolcvankilencszer estem le a supról, de egyszer fennmaradtam rajta hét másodpercig. Büszke voltam magamra. Néha elgondolkodom, hogy a Balatonban miért van annyi víz? Talán azért, hogy a hajók ne verjenek fel sok port. Amikor kijöttem a vízből, Icuka elhúzta a száját. Megismerkedtem a Jencivel, mondta. Deltás, hetente háromszor kondizik, és négerbarna. Fél napig kinn van a vízen a szörffel. Azt mondta, délután a bárban igyunk meg vele valamit. Én nem iszom, feleltem, csak ásványvizet, buborék nélkül, az mindig felfúj. Inkább a gyerekeknek fújtam volna fel a labdát, mondta Ica sértődöttem. Délután leültünk Jencivel. Elmesélte, hogy ő is menedzser, és két hétre jött le pihenni. Látod, mondta Ica, csak te vagy olyan málé, nem vagy képes kiharcolni két hét szabit. Ha én két hétre elmennék, összedőlne a cég. A szotyolát a türkök helyett Jemenbe szállítanák, pedig a türkök imádnak szotyizni. Ősi türk szokás. Végigköpködik a teveversenyeket. Jemenbe egyébként mit szállítotok? Disznóhúst, de nem nagyon fogy. Tegeződjünk, mi menedzserek és koccintsunk. Az unicumra rá sem bírok nézni, mondtam. Igyunk viszkit, javasolta Jenci, nekem Jack Daniel’s a kedvencem. Nekem meg a bubi nélküli ásványvíz, különben is, délután még lesz egy fontos hívásom Türkme nisztánból. Tudom, mondta Jenci gúnyosan, a szotyi könnyen romlik. Délután jött egy hívás, azonnal menjek fel Pestre, baj van. Nagyon sajnálom, mondtam Icának, de a munka az első. Abból élünk. Pesten félóra alatt lerendeztem a gebaszt. Aztán felhívtam Icát, és sajnálkoztam neki, hogy nem tudok visszamenni, itt égető szükség van rám. Ica megsértődött, én meg hazamentem, leültem a tévé elé, feltettem a lábam az asztalra, kinyitottam egy sört, és nézni kezdtem egy jó meccset. Végre nyaralok. Közben pedig szotyiztam. Kós Mihály rajzaival 7.
Szorongásoldó Különben aranyos gyerekek, Gézuka négy-, Katika hatéves. Gézuka már jár-kel, beszél (sokat), kiscsoportos az oviban. Katika nagycsoportos, piszkosul tud káromkodni. Hogy kitől tanulta, a szentségit neki! Ebéd után lementünk a Majláth Mikes László labdázni. Labdáztunk, halacskáztunk, homokvárat építettünk, homoksütit sütöttünk. Színtiszta homokos lettem. Ekkor Ica felküldött a szobánkba, hogy hozzam le neki a fésűjét meg a kézitükrét. Felmentem érte. Aztán a körömolló kellett neki. Felmentem, lehoztam. Nyáron nyaralunk Egy menedzser naplójából E 6. gy menedzser élete – halál. Már januárban kell szervezkedni, átütemezni, sumákolni, hogy az ember kibrusztoljon magának egy heti nyaralást a Balatonnál, családdal súlyosbítva. Nekem tavaly és tavalyelőtt nem, idén végre sikerült. Egy hét semmittevés! Alig fértünk be a kombiba. Két gyerekbicikli, egy elektromos roller és egy sup. Potom két óra alatt leértünk Balatonharácsra, mert a gyerekeknek kétszer kellett pisilniük útközben. A szálloda négycsillagos volt, az ötcsillagosba menjenek a piárosok meg a személyzetisek. Bepakoltunk a szobánkba, az ablakon kilógott a sup, mert már otthon felfújtam kőkeményre, hogy ne kelljen bajlódni vele a vízparton. Persze hurcolkodás közben a gyerekeknek kétszer kellett pisilniük. Mire végeztünk, mehettünk ebédelni, mert all inclusive voltunk. Az ebéd ízlett, csak a gyerekeknek kellett közben kétszer pisilniük. partra. Vittünk gumilabdát, gumipapucsot, gumibugyit, úszógumit, felfújható gumilabdát, gumimatracot, gumikacsát, rágógumit. A gumióvszert nem hoztuk le. Ica, a nejem jól néz ki, ritkán látom, mire hazamegyek hullafáradtan, ő már alszik, mint a bunda. De most majd mindent bepótolunk. Ica bekente magát naptejjel, és kifeküdt a nyugágyba napozni. Én is leültem a plédre, már majdnem elszundikáltam, amikor a gyerekek rám törtek, hogy menjünk a vízbe Akkor azt mondta, hogy elfelejtette a körömlakkját. Felmentem. De az aceton is kéne. Felmentem. Teljesen kifáradtam, majdnem leragadtak a pilláim. Ekkor a gyerekek bújócskázni akartak. Amikor már ötször megtaláltak, elbújtam egy pinceborozóban. Ott volt a sarkon. Megittam két sört és két unicumot. A gyerekek egész délután kerestek, de nem találtak. Sírtak. Ica olyan ideges lett, hogy ráhúzott Gézuka és Katika fenekére. Gyereket elvből nem verünk, de vannak kivételek. Mint ez. Vacsorára előkerültem, már farkaséhes voltam a sörtől, és nekiestem a terülj-terülj svédasztalkának. Közben kétszer kellett megpisiltetni a gyerekeket. Az altatás simán ment, csak kétszer kellett felolvasni a János vitézt. Icával kisétáltunk a mólóra. A móló végén, a köveken ült egy csinos nő. Megkérdeztem tőle, hány fokos a víz. A nő sértődötten azt mondta, hogy kurvának már nézték, de hőmérőnek még soha. Otthagytam merengeni. A hold tükröződött a fodrozó vízen. Mire gondolsz, kérdezte Ica. Amire te, mondtam. Pfúj, disznó! Másnap reggeli után a gyerkőcök megint bújócskázni akartak. Kinéztem magamnak egy nagy, odvas fát, bebújtam a lyukba, itt senki sem talál meg ebédig. Volt már ott egy mókus. Illendőn bemutatkozott: doktor Hóvirág Ede vagyok. Honnan vette ezt a hülye nevet, kérdeztem (mert a mókusokkal magázódni szoktam). Apámtól, mondta. Úgy hívták Ibolya Lajos. És miből doktorált, érdeklődtem kedvesen. A földimogyoró és az ékszíj pszichológiai kapcsolata. Van ilyen? Nincs. Rövid lehetett a diplomamunkája. Ó, feltupíroztam hatvan oldalra. Most már aludjunk, mondtam, s e szavakat tett követte. Durmoltunk ebédig. Ő mogyorót evett, én csülkös pacalt. Imádom. Délután fokoztam az iramot. Négy sört ittam és négy unicomot. Este Ica a szálloda előtti zászlórúdon talált meg. Felmásztam rá, de nem emlékeztem semmire. Ott lengedeztem az uniós és a székely zászló között. Jó szelünk volt. Másnap másnaposan kimentem supozni. Csak nyolcvankilencszer estem le a supról, de egyszer fennmaradtam rajta hét másodpercig. Büszke voltam magamra. Néha elgondolkodom, hogy a Balatonban miért van annyi víz? Talán azért, hogy a hajók ne verjenek fel sok port. Amikor kijöttem a vízből, Icuka elhúzta a száját. Megismerkedtem a Jencivel, mondta. Deltás, hetente háromszor kondizik, és négerbarna. Fél napig kinn van a vízen a szörffel. Azt mondta, délután a bárban igyunk meg vele valamit. Én nem iszom, feleltem, csak ásványvizet, buborék nélkül, az mindig felfúj. Inkább a gyerekeknek fújtam volna fel a labdát, mondta Ica sértődöttem. Délután leültünk Jencivel. Elmesélte, hogy ő is menedzser, és két hétre jött le pihenni. Látod, mondta Ica, csak te vagy olyan málé, nem vagy képes kiharcolni két hét szabit. Ha én két hétre elmennék, összedőlne a cég. A szotyolát a türkök helyett Jemenbe szállítanák, pedig a türkök imádnak szotyizni. Ősi türk szokás. Végigköpködik a teveversenyeket. Jemenbe egyébként mit szállítotok? Disznóhúst, de nem nagyon fogy. Tegeződjünk, mi menedzserek és koccintsunk. Az unicumra rá sem bírok nézni, mondtam. Igyunk viszkit, javasolta Jenci, nekem Jack Daniel’s a kedvencem. Nekem meg a bubi nélküli ásványvíz, különben is, délután még lesz egy fontos hívásom Türkme nisztánból. Tudom, mondta Jenci gúnyosan, a szotyi könnyen romlik. Délután jött egy hívás, azonnal menjek fel Pestre, baj van. Nagyon sajnálom, mondtam Icának, de a munka az első. Abból élünk. Pesten félóra alatt lerendeztem a gebaszt. Aztán felhívtam Icát, és sajnálkoztam neki, hogy nem tudok visszamenni, itt égető szükség van rám. Ica megsértődött, én meg hazamentem, leültem a tévé elé, feltettem a lábam az asztalra, kinyitottam egy sört, és nézni kezdtem egy jó meccset. Végre nyaralok. Közben pedig szotyiztam. Kós Mihály rajzaival 7.
B 8. udapest idén 150 éves. Karikatúrakiállítást szerveztünk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár körúti könyvtárában, hogy megmutassuk, mennyire látjuk öregnek vagy fiatalnak, netán komornak vagy viccesnek a fővárosunkat. Az alábbiakban a tárlat karikatúráiból válogattunk. Egy zenekar, kórus vagy színtársulat tagjai csak együtt alkotnak kórust, zenekart vagy színtársulatot, a karikaturisták viszont különkülön, otthonuk eldugott zugában alkotnak, rajzolnak, festegetnek vagy ülnek egy képernyő előtt, egérrel a markukban – nem nagyon van szükségük másokra, főleg nem karmesterre. Mégsem vagyunk olyan nagyon elzárkózottak, valamennyien a MÚOSZ Karikaturista szakosztályának tagjai vagyunk, és néha összejövünk, beszélgetünk, megmutatjuk egymásnak a munkáinkat, és persze megiszunk egy-két korsó jó sört is. Csak egy dolog hiányzott: a közös munka egy lapnál, egy olyan lapnál, mint egykor a Ludas Matyi volt. A Ludas Mátyás indulásával ennek kezdetét is ünnepelhetjük. Nem ígérjük, hogy olyanok leszünk, mind elődeink, változtak az idők, változott a humor is, például ellenzékivé lett, és legtöbben már nem papírra rajzolunk, hanem képernyőre, sőt időnként már a mesterséges intelligencia is besegít – mások leszünk tehát, de valamennyien egyéniségek, akik még vigyáznak is rá, nehogy hasonlítsunk a másikhoz. Ezzel a Budapest-évfordulóval olyan rovatot indítunk, amelynek minden hónapban lesz egy közös témája – egyéni válaszokkal. Halász Géza LudaPest ÓBudaPest Pápai Gábor rajza Kós Mihály: Látkép kalásszal Marabu rajza Surányi András: A pesti Kutyafa Sajdik Ferenc: Ó- és Újbuda 9. Halász Géza: Térkép Szerényi Gábor: Petőfi, nyakravalóval Fenekovács László: Budapest
B 8. udapest idén 150 éves. Karikatúrakiállítást szerveztünk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár körúti könyvtárában, hogy megmutassuk, mennyire látjuk öregnek vagy fiatalnak, netán komornak vagy viccesnek a fővárosunkat. Az alábbiakban a tárlat karikatúráiból válogattunk. Egy zenekar, kórus vagy színtársulat tagjai csak együtt alkotnak kórust, zenekart vagy színtársulatot, a karikaturisták viszont különkülön, otthonuk eldugott zugában alkotnak, rajzolnak, festegetnek vagy ülnek egy képernyő előtt, egérrel a markukban – nem nagyon van szükségük másokra, főleg nem karmesterre. Mégsem vagyunk olyan nagyon elzárkózottak, valamennyien a MÚOSZ Karikaturista szakosztályának tagjai vagyunk, és néha összejövünk, beszélgetünk, megmutatjuk egymásnak a munkáinkat, és persze megiszunk egy-két korsó jó sört is. Csak egy dolog hiányzott: a közös munka egy lapnál, egy olyan lapnál, mint egykor a Ludas Matyi volt. A Ludas Mátyás indulásával ennek kezdetét is ünnepelhetjük. Nem ígérjük, hogy olyanok leszünk, mind elődeink, változtak az idők, változott a humor is, például ellenzékivé lett, és legtöbben már nem papírra rajzolunk, hanem képernyőre, sőt időnként már a mesterséges intelligencia is besegít – mások leszünk tehát, de valamennyien egyéniségek, akik még vigyáznak is rá, nehogy hasonlítsunk a másikhoz. Ezzel a Budapest-évfordulóval olyan rovatot indítunk, amelynek minden hónapban lesz egy közös témája – egyéni válaszokkal. Halász Géza LudaPest ÓBudaPest Pápai Gábor rajza Kós Mihály: Látkép kalásszal Bojcsuk Iván: I. Ferenc József a Blanka fedélzetén – takarásban – megszemléli Óbudát Surányi András: A pesti Kutyafa Sajdik Ferenc: Ó- és Újbuda 9. Halász Géza: Térkép Szerényi Gábor: Petőfi, nyakravalóval Fenekovács László: Budapest
Fleepit Digital © 2021